Hormonális fogamzásgátló rák

Mikor rákos egy daganat?

Főoldal Orvos Dr. Lintner Balázs Fogamzásgátlók és daganatkockázat A fogamzásgátlók használata hormonális fogamzásgátló rák egész világon széles körben elterjedt és a mai napig hormonális fogamzásgátló rák elsősorban a hormontartalmú készítményeket részesítik előnyben. Különbségek mutatkoznak a fogamzásgátlók összetételében — tartalmazhatnak kombináltan ösztrogént és gesztagént, esetleg csak az utóbbit —, illetve abban is, hogy milyen módon jutnak be a szervezetbe.

A szájon át szedhető fogamzásgátlók messze a legszélesebb körben elterjedtek, első változatukat ban vezették be. Ezek még nagyobb dózisban tartalmaztak ösztrogént és jelentős mértékben emelték a tromboembóliás és artériás szövődmények előfordulását, melyet később az említett hormon csökkentésével és az újabb generációs gesztagén-készítmények megjelenésével sikerült mérsékelni.

• A fogamzásgátló szedése mellrákot okoz? - EgészségKalauz
• A hormonális fogamzásgátlók és a petefészekrák
• Hormonális fogamzásgátlók és a rák Hormonális fogamzásgátló rák Nőgyógyászati daganatok és fogamzásgátlás Ne tedd Ha el akarsz kerülni egy nem hormonális fogamzásgátló rák terhességet, nem is kérdéses, hogy legtöbbször fogamzásgátló tabletta szedése ajánlott.
• Paraziták hangkezelése

Ugyanakkor későbbi tanulmányokból kiderült, hogy az ún. A hormonális fogamzásgátlók alapvetően három támadásponton hatnak, amelyekért a gesztagének felelősek: sűrűbbé hormonális fogamzásgátló rák a cervicalis mucus, mechanikus barriert képezve, szupprimálják az ovulációt, a középidős FSH és LH hormonok csúcsának gátolásával, elvékonyítják az endometriumot, amely így nem válik alkalmassá az implantációra. Természetesen az ösztrogén is hozzájárul az ovuláció gátolásához és akadályozza az endometrium leválását, ami csökkenti az irreguláris vérzések előfordulását, amely a csak gesztagént tartalmazó fogamzásgátlók esetében jellemző mellékhatásprofil lehet.

Az orális fogamzásgátlók használata során felmerülő, mindenki által jól ismert veszély a tromboembóliás események előfordulásának megnövekedése, illetve a kardiovaszkuláris kórképek kialakulásának gyakoribb előfordulása.

A hormonális fogamzásgátlókkal kapcsolatban kevésbé lehet tudni arról, hogy használatuk során változik-e a daganatok kialakulásának esélye — jelen cikk célja ezek kockázatfokozó- vagy csökkentő szerepének bemutatása.

A condyloma szindrómák és a daganatok kapcsolatát vizsgáló tanulmányokat számos tényező nehezíti: a daganatok előfordulásának csúcsa általában idősebb életkorban van, távol a fogamzásgátló szedésének elkezdésétől vagy abbahagyásától, emellett egy nő élete során számos különböző típusú fogamzásgátló készítményt használ, másrészről sokféle olyan zavaró faktor is hat, mint például a terhességek száma, a szoptatás, az első terhesség idején az anya életkora, a szexuális partnerek száma, valamint a fogamzásgátlók eltérő összetétele is.

Emlődaganat Az emlődaganat világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. Kísérleti adatok bizonyítják, hogy az ösztrogéneknek szerepük van a tumorok kifejlődésében és növekedésben.

A fogamzásgátló szedése mellrákot okoz?

A kihordott terhesség olyan irányú változásokat indít az emlőszövetekben, amelyek védőhatást jelentenek a karcinogén anyagokkal szemben. Számos tanulmány vizsgálta az emlődaganat kialakulásának kockázatát, de egyiknek sem sikerült igazán szoros kapcsolatot találnia a fogamzásgátlók tekintetében. Egy oxfordi metaanalízis kisfokú rizikóemelkedést tudott bizonyítani, amely 10 év szüneteltetést követően megszűnt.

Az én történetem: miért hagytam abba a hormonális fogamzásgátlót #nőneklennijó - merci es dani

Számos — többezer nő részvételével végzett — hormonális fogamzásgátló rák jelent meg és bizonyította a kockázatnövekedés csekély voltát vagy annak hiányát. A gyógyszert felíró orvosnak fontos tudni azokról a specifikus, nőket érintő elváltozásokról is, amelyek egyébként is növelik az emlődaganat kialakulási valószínűségét, és amelyek esetében fogamzásgátló szedése tovább módosíthatja a kockázatot.

Benignus emlőbetegségek pl. Abban az esetben viszont, ha a benignus emlőbetegségek atípiát is mutatnak, a tablettaszedés ezt a protektív hatást nem fejti ki, sőt, egyes esetekben még növeli is a rizikót. Összefoglalva elmondható, hogy a vizsgálatok többsége nem mutatott meggyőző rizikóemelkedést az emlőtumorokra vonatkozóan a fogamzásgátlót használók körében.

Azon esetekben, ahol ez hormonális fogamzásgátló rák felmerült, a hatás az abbahagyást követően eltűnt. A legfontosabb rizikófaktort a terhesség kihordása előtti életszakaszban történő hosszú használat jelenti, mert ekkor a hormonok kevésbé differenciált emlőszöveten fejthetik hormonális fogamzásgátló rák hatásukat. Petefészek-daganat Számos lehetséges mechanizmust feltételeznek a petefészek-daganatok kialakulásának hátterében, ezek mindegyikére hatással vannak a hormonális fogamzásgátlók.

Petefészek ciszták

A legrégebbi hipotézis szerint az ovuláció során a petefészek felszínén ismételten hámsérülések alakulnak ki. Az ovuláció gátlása magyarázhatja a fogamzásgátlók védő szerepét, akárcsak a terhesség és a szoptatás is. A fogamzásgátlók petefészek-daganatok kockázatát csökkentő hatását már a hetvenes évektől vizsgálták.

Fogamzásgátlóval csökken a rák kockázata Az orálisan alkalmazott hormonális fogamzásgátlók meggátolják az ovulációt, és ezáltal csökkentik a női nemi hormonokkal összefüggő petefészek-daganat kockázatát, csakúgy, mint a menopauzális hormonterápia vagy az in vitro fertilizációs kezelések is, írja a lap. Bár korábbi vizsgálatok igazolták azt, hogy a hormonális fogamzásgátlók csökkentik az ovárium-karcinóma rizikóját, tekintettel kell lenni arra, hogy az utóbbi években a per os alkalmazott kontraceptívumok összetétele jelentősen megváltozott, azok hormontartalma csökkent.

A hormonális fogamzásgátló rák metaanalaízist ban publikálták, több mint 23 esetet és 87 kontrollt analizálva. Ennek során minden tanulmány szignifikáns rizikócsökkentő hatást mutatott ki. A petefészek-daganatok előfordulása az életkorral növekszik és valahol 70 év körül éri el a csúcsát. Úgy tűnik, a fogamzásgátló szedésének hossza összefüggést mutat a védőhatás hosszával, amely függő papillómák visszahúzódnak azonban az abbahagyást követően lassan eltűnik, így kérdéses, hogy posztmenopauzában egyáltalán megmarad-e.

Összefoglalva: a fogamzásgátlók használata a petefészek-daganatok kialakulásának valószínűségét csökkenti, amely hatás a használat idejével arányos. A csökkenés ugyan sokáig fennáll, de a posztmenopauza idejére feltehetőleg eltűnik. Az ösztrogén stimulálja a sejtek osztódását, miközben a gesztagének blokkolják ezt a hatást. A fogamzásgátlók használata során szekréciós, atrófiás és egyéb szövettani változások mennek végbe, amelyek végső soron védenek az endometrium-daganat kialakulásával szemben.

A fokozott ösztrogéntermelés eredete

A legtöbb vizsgálatban ez a hatás majdnem 20 évig tartott a tabletta szedésének abbahagyását követően is. Hosszabb ideig tartó használat hosszabb idejű védelmet nyújtott. A jótékony hatás független volt a tabletta típusától. Méhnyakdaganat Cervixdaganatok esetében jól ismert tény, hogy onkogén HPV-fertőzés és annak perzisztálása előzi meg a betegség kialakulását. Számos faktor ismert, amelyek befolyásolják a magas rizikójú HPV-fertőzést hordozó nők esetében a daganat kialakulásának valószínűségét, ilyen a fogamzásgátlás módja, a dohányzás, a szülések száma, a korábban szexuálisan átvihető betegségek Chlamydia, herpes simplex vírus 2-es típusa.

EXTRA AJÁNLÓ

A valaha fogamzásgátlót szedett nők körében emelkedni látszik a cervikális rák előfordulásának aránya, különösen akkor, ha 5 évnél hosszabb ideig szedték. Fogamzásgátlót szedők körében még jobban hangsúlyozni kell a szűrőprogram fontosságát és a HPV-vakcinációt serdülőkorban, amely a daganat-kialakulás esélyének jelentős csökkentésével a fogamzásgátló használatának ilyen irányú félelmét hormonális fogamzásgátló rák.

Összefoglalva elmondható, hogy bár számos tanulmány vizsgálta a fogamzásgátlók daganatkockázatot befolyásoló hatását, de egyik esetben sem jutottak arra a konklúzióra, hogy általános daganatkeltő hatásuk lenne. A rendelkezésre álló eredmények sokszor egymásnak is ellentmondanak.

Gyakran nem vettek figyelembe olyan tényezőket, mint az életvitel okozta kockázatnövekedés a daganatkialakulás tekintetében, ilyen a túlsúly, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, akiknél a fogamzásgátló okozta hatás és a daganatkockázat közötti összefüggés kevésbé pontosan megítélhető. Kevéssé vizsgált tényező a fogamzásgátló hormon alkalmazásának módja, illetve a használati ideje, valamint az egyes készítmények összetételét érintő különbségek.