Prosztatarák hány év

Mikor alakul ki?

A rák kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre nő, negyven év felett emiatt már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat. A betegség ekkor még idejében felismerésre kerül és jól kezelhető lesz.

Az időben felismert prosztatarák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható, a beteg számára így jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a prosztatarákos beteg jól megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozásban részesül. Hogyan zajlik a betegség diagnózisa?

Tartalomjegyzék

Ehhez egy összetett vizsgálatsor szükséges, amelynek egyaránt része a rektális digitális vizsgálat, az ultrahangos vizsgálat, a vérvizsgálat - amely a prosztataspecifikus antigén, a PSA szintjének meghatározására szolgál - valamit a szövetmintavétel. A prosztatarák teljesen megbízható, végleges diagnózisa csak ez utóbbival állítható fel. A kivett szövetmintákat - a mikroszkópos kórszövettani vizsgálat érdekében - patológiai laboratóriumba küldik: terápiás beavatkozás alapjául csakis az így megerősített rákdiagnózis szolgálhat.

A prosztatarák kezelésének lehetőségei - a rák stádiumától és egyéb tényezőktől függően - a sebészi beavatkozás, a sugárkezelés, a hormonterápia, illetve a kemoterápia.

Akár évekig is tünetmentes

A prosztatarák prosztatarák hány év használt eljárások káros mellékhatásokkal járhatnak, ezek azonban sok esetben a minimálisra csökkenthetőek. Az újabban kidolgozott műtéti eljárásokkal például az esetek jelentős részében elkerülhető azon idegek károsítása, melyek a hímvessző merevedését és a hólyag záróizmának működését szabályozzák.

A prosztata anatómiai felépítése A prosztata felépítése és funkciói A dülmirigy vagy prosztata az úgynevezett belső hím nemi szerv. A normálisan szelíd- gesztenye alakú és nagyságú prosztata súlya gramm. A prosztata a húgyhólyag alatt és a végbél előtt, a hímvessző gyökénél helyezkedik el.

Idős korban a prosztata igen gyakran erősen megnagyobbodik, és úgynevezett prosztatatúltengés alakul ki: a dülmirigy súlya ilyenkor a normálisnak akár tízszeresére is megnövekedhet.

A megnagyob- bodott prosztata - a húgycső rajta áthaladó szakaszát összenyomva - súlyos vizeletelfolyási és vizeletürítési problémákat okozhat. Cikkünkben a prosztata anatómiai felépítéséről és működéséről olvashat bővebben. Szerkezetét tekintve a prosztatarák úgynevezett mirigyes rák, orvosi szóval adenokarcinóma.

A prosztatarák igen gyakori rosszindulatú daganat: a férfiakban előforduló összes rákféleségeknek mintegy tíz százalékát képezi. A prosztatarák miatt hazánkban évente férfi hal meg. Mint minden rák esetében, a prosztatarák esetében is annál jobbak a sikeres gyógykezelés esélyei, minél korábban kerül felismerésre a daganat.

Kialakulás, gyakoriság, kockázati tényezők

A nemi érintkezéssel átvihető vírusfertőzések szerepére nem találtak bizonyítékot. Ami biztos, hogy a betegség kialakulását egyaránt elősegíthetik a genetikai, a környezeti és a hormonális hatások. Ennek lépései a rektális digitális vizsgálat, az ultrahangos vizsgálat, a vérvizsgálat - amely prosztatarák hány év prosztataspecifikus antigén, a PSA szintjének meghatározására szolgál - valamit a szövetmintavétel.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy miként zajlanak a prosztatarák diagnózisának lépései. A prosztatarák diagnosztizálása után további kivizsgálásra van szükség annak érdekében, hogy kiválasztható legyen a beteg számára legeredményesebbnek ígérkező terápiás módszer.

Prosztatarák: évente 4000 friss regisztrált eset

Ennek eldöntésére ötféle vizsgálat is létezik: ilyen az urográfia, az endoszkópos és a prosztatarák hány év, a csontszcintigráfia, valamint a CT- és az MR-vizsgálat. Összefoglalónk ezeket a vizsgálatokat mutatja be. A prosztataráknak alapvetően négy stádiumát különítik el, az A, a B, a C és a D stádiumot. Az első esetben olyan prosztatarákról van szó, amely a prosztatának csak igen kicsiny, körülírt területét szűrte be.

A második esetben a rákos csomó, illetve a prosztata ráktól beszűrt területe 1,5 centi- méternél nagyobb átmérőjű.